Parádsasvár
Parádsasvár meseszép környezetben található, a Mátra északi oldalán. Egertől a 24-es úton csak 38 km, 40 perc alatt elérhető távolságban fekszik. Sokszor elsétáltunk a kastély mellett, megcsodálva kecses külsejét, vágytunk arra, hogy egyszer belülről is gyönyörködhessünk benne. 2018-as karácsonyi ajándékként eltölthettünk pár napot a Sasvárban, grófnak és grófnőnek érezhettük magunkat. Alig tudtunk betelni a sok látnivalóval, az épületet bejárva fotóztuk a belső és külső szépségeit.
A Károlyi család tulajdonába 1846-ban került a Debrői birtok. Gróf Károlyi György az épületet feleségének, Zichy Karolinnak építtette,1876-1882-ig, Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. 1885 körül épült emeletes rizalitja, és kétemeletes német reneszánsz stílusú szárnya. A Károlyi család adta a Sasvár nevet a kastélynak. Sokat tartózkodott a kastélyban Andrássy Katinka, mivel a férje lett a nagypapa révén a kastélytulajdonos. "Duzzogónak" is hívták a kastélyt, mivel a házastársak gyakran összevesztek, Katinka ide menekült kipihenni magát. Férje nem szerette a vidéki életet, így aztán a feleség itt nyugalomra talált.
A Sasvárban 3 épületszárny van, ha a vendégek meg akarják látogatni egymást, a föld alatti folyosón tehetik meg. Renaissance, Rendez-vouse és Romantique szárny. Mi a gyönyörű renaissance szárnyban laktunk, közel a Károlyi szalonhoz.
Főbejárat lépcsősora.
A kastély berendezési tárgyai dióbarna árnyalatúak, rendkívül elegánsak.
A bútorok biedermeier és empire stílusúak.
Károlyi szalon
Étterem
Geraldine szalon (játszószoba)
Lépcsőház
Lépcsőház
Egy boldog vendég.
A belső wellness részleg medencéje. Hátul a jakuzzi, jobbra a finn szauna, gőzkabin, infrakabin, sószoba, zuhanyzók.
Bellevue kilátó.
A kastély szépen megtervezett és rendben tartott belső udvara.
A Bellevue kilátóból elénk tárulnak a kastélyt és Parádfürdőt körül ölelő hegycsúcsok: Mogyorós-orom, Nagy-Lipót, Bagolykő, Csór-hegy, Vadak-orom, Hármas-tető és a Vár hegy.
Az itt látható Pagodát 1881-ben Ybl Miklós tervezte. A pagoda helyén 1828-ban ivócsarnok állt. Felfedezték a jelenleg is Parádi víz néven forgalomba hozott szénsavas, kénes víz gyógyhatását.
Az üveggyár elhanyagolt épülete. A másik oldalon a falnak támasztott létrán hordják ki a még meglévő anyagokat a romos épületből. Az első üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította. 1776 óta működött az üveggyár, eleinte palackokat, majd később a világhírűvé vált parádi csiszolt kristály készült üzemeiben. Jelenleg "se ajtaja, se ablaka"
A 2017-es évben Európa 15 legjobb kastélyszállója címet kapott, megérdemelten.