Bánhorváti, Platthy kastély
Már sokszor útba ejtettük a bánhorváti Platthy-kastélyt, de mivel magántulajdonban van, ezért nem jutottunk be. Jó alkalom kínálkozott a kastélybelső megtekintésére, amikor a tulajdonosok ekhatározták, hogy Erzsébet királyné ruháit bemutatják a látogatóknak. Hirtelen felpezsdült az élet Bánhorvátiban, mindenki szerette volna megismerni a kastélybelsőt és a ruhákat is. Három hónap alatt közel 6.000 érdeklődő látogatott el a kastélyba.
A kastély helyén már az 1500-as évben állt egy kúria, amelynek tulajdonosa Bárius László volt. Ideális volt a hely, a Bükk-vidék északi része, túl a Bán patakon, csendes, nyugodt környezet. Ezért a Platthy és Vladár család úgy döntött, itt építi fel a kastélyt 1752-ben.
Az oromzaton, a bejárat Fölött láthatjuk a család címerét. Felirata: "EMER PLATTHY.DE N. PALUGYAI DIVÉK ANNA DE SZIRMA EREXERUNT 1752." (1752-ben emelték a palugyai nemzetségből származó Platthy Imre és Szirmai Anna.
A kastély életében jelentős szerepet játszottak a Kazinczyak. Kazinczy Péter a Wesselényi összeesküvésben vett részt. Kazinczy Ferenc innen irányította a nemzeti irodalom életét. Fia Lajos, a 48-49-es szabadságharc tábornoka, unokaöccse Gábor, irányításával irók találkozóhelye volt a kastély.(Jókai és Tompa is megfordult itt. Az emléktábla az ő tiszteletére készült, 1994-ben.
A bútorok szépen karban vannak tartva, nagyon hangulatosak a dekorációk.
Amikor szállodaként működött a kastély, ez az ágy is a vendégek kényelmét szolgálta.
Dolgozószoba
A lépcsőházból a szobák előterébe jutunk fel.
Tálaló szekrény, fa intarzia berakással. Előtérben Erzsébet királyné egyik gyászruhája.
Eredeti, korabeli diófa szekrény
Itt ellenőrizték szépségüket a hölgyek. A kastély kedvelt esküvői színhelyül is szolgál.
A falakon Erzsébet királynéról készült képek láthatók.
Hosszas kutatások előzték meg amíg Czédly Mónika újraálmodta és megalkotta a 14 ruhából álló gyűjteményt, amelyet a királyné viselt. A kép jobb oldalán a koronázási ruha látható. Székely Bertalan és Kovács Mihály festménye is segített a ruha korhű megalkotásában, de a legtöbb segítséget Pálinkás Patrícia történész és a veszprémi Boldog Gizella Gyűjtemény munkatársainak kutatása jelentette. Erzsébet királyné elajándékozta a koronázási ruháját miseruhának, amit a Gyűjtemény megőrzött.
A kastély mögött egy 17. században épült festett famennyezetes, barokk református temlom látható.
Kis társaságunk egy capuccino elfogyasztásával zárta a szép és tartalmas kirándulást, amelyet a kedves tulajdonosnővel történt beszélgetés közben fogyasztottunk el.
A belső udvar szépsége
Mi ketten
Búcsú a kastélytól és a kastélyparktól