2018 Nyár
Majk, a kamalduli remeteség műemlékegyüttese
Soproni utunkból hazafelé, kis kitérővel útba ejtettük Majkot, hazánk nagyon egyedi és jelentős műemlékegyüttesét. A Vértes nyugati lábánál, Oroszlány közelében, meseszép környezetben található a közép-európai barokk építészet gyöngyszeme. Első okleveles említése 1235-ből származik "Moyc" néven. Első tulajdonosai Majknak a Csák nemzeteség tagjai voltak, királyi adományként kapták. A kamalduliak a XVII. szd. végén jelentek meg Magyarországon. Ekkor építették a Dunajec melletti Vörös Kolostort, amit pár évvel ezelőtt tekinthettünk meg.
A szegénység, tisztaság és engedelmesség mellett a silentiumot (csendességet) is betartották. Jelmondatuk ez volt:
"Mielőtt megszólalsz, gondold meg, hogy mondanivalód van-e olyan szép, mint a csend, melyet éppen megtörni készülsz?"
A szerzeteseknek csak a prior engedélyével, évente két alkalommal lehetett beszélgetni 3-3 napot. A majkiak még beszélgethettek és hangosan imádkozhattak Nepomuki Szent János születésnapján.
A gazdasági bejárat. A főbejáraton a következő idézet olvasható: ABSIT AB HOC PORTA SACRAE TURBATOR EREMI ODIT ENIM TURBAS TURBA SACRATA DEO (FÉLRE TE PORTÁNK MENNYEI CSÖNDJÉT TÖRNI MERÉSZELŐ, RENDZAVARÁST NEM TŰR ISTENI SZENT RENDÜNK.)
A foresteria udvara
Az udvar legszebb dísze az oroszlános kút. A majki építkezési terveket Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette el. Pilgram halála után Fellner Jakab építész (1722-1780) fejezte be a munkálatok felügyeletét. Mint egri lakos jegyzem meg, hogy Fellner Jakab építette az egri Líceumot, az Érseki Palotát, a Nagyprréposti palotát.
A kamalduli magyarországi rend alapítása 1734 ápr. 17-én történt, az engedélyt 3 évvel később kapták meg Adolfus győri püspöktől.
A kamalduli rend alapítója Romuald herceg. Kezében a majki remeteség makettje. Miután apja párbajban meghalt, szerzetesnek állt be Rómában. A renddel nem volt megelégedve, szigorúbb rendben szeretett volna élni, ezért 1012-ben megalapította az első kamalduli remete kolostort. Első pártfogójuktól ered a név, aki támogatta őket. Ruházatuk: fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon saru vagy csizma, hajuk rövid, fejük teteje kopasz és szakáll.
A Baranyai család címere (minden remeteházat az építtető család címerével látták el.) Ez a hatodik cella, egykoron múzeum volt. Felirata: Familiae Baranyay de Bodorfalva
Magyarországra a rend úgy került, hogy Radossányi László (1731) zárdafőnök volt Bécs-Kahlenberg zárdában. A magyar urakhoz fordult adományokért a rend alapításához. Galántai Eszterházy József lelentős adományainak köszönhetően megkapták Majkpusztát, valamint az építkezéshez szükséges anyagokat.
A főépület kápolnája
Refektórium. A freskókat Vogel Gergely alkotta, 1760 körül. Az előtérben 3, a refektóriumban 24 kép látható. A mennyezeten a rendi élet jelenetei. Láthatjuk Szent Istvánt és fiát Imre herceget, Szent Bonifác és VI. Gergely pápát. A refektórium nyugati falán az Utolsó Vacsora elevenedik meg.
Ebédlő. A kamalduliak étrendje igen egyszerű, szegényes, inkább növényi eredetű, önmaguk által megtermelt étkekből állt. A gyógynövények hatásait ismerték és alkalmazták. Sokat böjtöltek. A bort vizezve, csak ünnepek alkalmával fogyasztották.A konyha ajtaja mellett egy idézet olvasható: "Ha falánk gondolatok kísértenek, " Az étel a gyomorért van, s a gyomor az ételért" De Isten ezt is, azt is megsemmisíti. Vagy: Legjobb, ha a szívet kegyelemmel erősítjük meg, nem pedig ételekkel."
A főépület kápolnája
II.Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelem, akinek szíve a kamalduli rendnél talált nyugalmat. Három szoba van berendezve emlékére.
Vadászterem. A falak tetejét Franz von Pausinger szarvasokat és őzeket ábrázoló fetményei díszítik
A remete lakószobája, mindenki hasonló cellában lakott
A szerzetesek önellátóak voltak, külön cellákban laktak, az imádság és elmélkedés mellett komoly fizikai munkát végeztek. Művelték a kertjeiket, maguk termelték meg a zöldségeket, gyümölcsöket az étkezéshez, a gyógynövényeket a gyógyításhoz, ezeket maguk dolgozták fel. A laikusok főztek és mostak rájuk.
Gyógynövény feldolgozó
Gyógyszertár
Istálló
A templom építését 1770-ben fejezték be. Közel 50 évig működött a kamalduli rend, azután feloszlatták, (1782) az épületegyüttest felleltározták, a templomot exsecrálták. Sok-sok gazdát cserél a birtok. 1815-ben Eszterházy Károly megvette, bérbeadta, így posztógyárként működött 150 munkással. 1828-tól ismét az Eszterházyaké. a posztógyár fellendítette a környéken a juhtenyésztést. 1860-tól vadászkastély, majd 1950-ben államosították. Gróf Eszterházy Móriczné Károlyi Margit grófnő itt élt haláláig, 1973-ig.
A szerzetesség alaprajza
Pilgram tervei szerint 17 remetelak épült meg, szigorú rendben, teljesen egyformák. Az oromzatokon címer található.
A műemlékegyüttest nemrégen teljesen felújították. A remete élet előnyeibe és hátrányaiba teljes betekintést nyertünk. Jó lenne, ha a jelmondatukat sokan meg tudnák fogadni, (mi is) hogy a csend néha sokkal értelmesebb és magasztosabb a beszédnél. Másokért imádkozni, másokra gondolni, mások életét szebbé tenni, mennyei értékeket gyűjteni, ez a nemes feladat.